Az MI hiába annyira új, hogy még csak ismerkedünk vele, már most látszik, hogy villámgyorsan beépült a mindennapi életünkbe és gyökeresen alakítja át az internethasználati szokásainkat.
A nagy nyelvi modelleket, mint a ChatGPT vagy a Gemini, napi szinten több millióan használják tartalomgyártásra, ötletelésre, e-mailek írására, de olyan kérdések megválaszolására is, mint a „mit főzzek egy 2 évesnek”, vagy „hogyan szerezzem meg a kinézett állást”.
Emellett az iOPEX adatai szerint globálisan a vállalatok 71%-a, azaz körülbelül 201 millió cég használ mesterséges intelligenciát és top 10 Chat GPT lekérdezések mindegyike munkához köthető. Ahogy az lenni szokott, bár a nagy nyelvi modellek ingyenesen (is) használhatók, semmi sincs ingyen.
A mesterséges intelligencia energiaigényét nem ismerjük pontosan, csak azt, hogy hatalmas és az elkövetkező években is folyamatosan nőni fog.
A nagy nyelvi modellek tanítása rengeteg energiát emészt fel. Ehhez hozzájön még az adattárolás energiaigénye is és a tároláshoz felhasznált infrastruktúra sokszor fosszilis tüzelőanyagokból származik, ami növeli az üvegház kibocsátást. Becslések szerint az USA teljes áramigényének 4%-át teszi ki a mesterséges intelligenciához köthető energiafogyasztás és a világ MI cégeinek 75%-a az USA-ban található.
Az energiaigényen felül az MI hardver igénye is hatalmas: szerverek, chipek stb.: az ezekhez szükséges nyersanyagok (fémek, kobalt, arany) kibányászása is mélyíti az AI ökológiai lábnyomát. Ezekből pedig később elektronikai hulladék keletkezik. Az adatközpontoknak tetemes mennyiségű vízre van szükségük a hűtéshez, ami jelentős terhelést ró a vízkészletekre (főként az aszállyal sújtott területeken).
Jól látható, hogy az AI működése minden tekintetben pontosan ellene megy mindannak, amit a párizsi klímaegyezményben rögzítettek.
A tények ijesztőnek tűnnek, de az AI robbanásszerű növekedése még viszonylag új terület. Ami fontos, hogy tudatosan kezeljük, legyünk tisztában az energiaigénnyel és ebben is kerüljük a túlfogyasztást.
Az ideális megoldás természetesen az lenne, hogy ha a mesterséges intelligencia energiaigényét megújuló energiából is tudnánk fedezni, és megoldott lenne a felhasznált nyersanyagok újrahasznosítása is.
Pozitívum, hogy a legtöbb óriás tech cég befektetései között kiemelkedő helyen szerepel a megújuló energia, de ennek érezhető hatására még éveket kell várnunk. Emellett az AI valóban csökkenteni tudja az energiafogyasztást, ha erre trenírozzuk: a GoogleDeepMind MI segítségével optimalizálja a szélerőművek működését, ezzel 20%-kal növeli a szélenergia gazdasági értékét. Ez csak egy példa a több ezerből. Tehát a mesterséges intelligencia képes lehet segíteni az emberiséget a jelenlegi klíma kihívások megoldásában.
Azonban (ahogy az élet minden területén) hatalmas a felelősségünk a fogyasztási szokásainkban. Abban, hogy mire és hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát a mindennapokban, milyen feladatokat hajtunk végre vele és mit tanítunk neki.
Ezért összegyűjtöttünk pár apró lépést, amivel klímabarátabb módon használhatod a mesterséges intelligenciát.
Így építs fenntarthatóbb jövőt a mesterséges intelligenciával
Először is gondold át, hogy valóban szükséged van-e rá?
A fenntarthatóság nálunk kezdődik! A döntéseinkkel hatással vagyunk arra, hogy a mesterséges intelligencia hogyan és milyen irányba fejlődik és ez idő alatt mennyi energiát fog elhasználni.
A hatékony navigáció és bizonyos funkciók működésének érdekében sütiket használunk.Az alábbiakban az egyes kategóriák alatt részletes információkat talál minden sütiről.A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket a böngésző tárolja, mivel ezek elengedhetetlenül szükségesek a webhely alapvető funkcióihoz.
A harmadik féltől származó sütik segítenek a weboldal használatának elemzésében, tárolják a preferenciáit és releváns tartalmakat és hirdetéseket biztosítanak Önnek.
Ezeket a sütiket csak az Ön előzetes beleegyezésével tároljuk a böngészőjében.Eldöntheti, hogy engedélyezi vagy letiltja ezeket a sütiket, de bizonyos sütik letiltása befolyásolhatja a böngészési élményt.